Publikációk
A csődtörvény módosítása PDF Nyomtatás E-mail
A  csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt módosító 2009. évi LI. törvény, melynek legtöbb rendelkezése 2009. szeptember 1-jén lép hatályba, számos ponton módosítja a korábbi szabályozást.

A módosítás értelmében a csődeljárást mind az adós, mind a hitelező kezdeményezheti. A csődeljárás iránti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, 2010. július 1-jétől - a természetes személyek kérelmei kivételével - kizárólag elektronikus úton.

Amennyiben a csődeljárás lefolytatását az adós kezdeményezi („öncsőd”), a kérelem alapján az adóst azonnali, ideiglenes fizetési haladék illeti meg. A bíróság a kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, valamint fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről. A közzététel a Cégközlöny honlapján történik, amelyre a közleményeket minden nap 0 órakor töltik fel. Az ideiglenes fizetési haladék ettől az időponttól  illeti meg az adóst, a csődeljárás kezdő időpontja pedig a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja. Utóbbi időponttól fogva az adós a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.

A hitelező akkor indíthat csődeljárást, ha az adós a fizetés lejártát követő 15 napon belül sem teljesített, a kötelezettségét nem vitatta, és a hitelező felszólításának sem tett eleget. Ebben az esetben a hitelező választhat a csőd- vagy a felszámolási eljárás között. Amennyiben a csődeljárás mellett dönt, a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a bíróság megvizsgálja a kérelmet. A bíróság a hiányos kérelmet 5 munkanapos határidővel visszaadja hiánypótlásra. A megfelelő kérelmet pedig a bíróság 5 munkanapon belül megküldi az adósnak, akinek 15 nap áll rendelkezésére, hogy megtegye a törvényben előírt nyilatkozatait. Ha az adós a követelést nem vitatja, és eleget tesz nyilatkozattételi kötelezettségének, a bíróság a határidő lejártát követő 8 munkanapon belül hozza meg a csődeljárás elrendeléséről szóló végzést, amelyet a Cégközlöny honlapján minden nap 0 órai feltöltéssel közzétesz. Ellenkező esetben a bíróság 8 munkanapon belül hivatalból elutasítja a hitelező csődeljárás iránti kérelmét.

Mind az adós, mind a hitelező által kezdeményezett eljárásban a végzés közzétételétől az adóst 90 nap fizetési haladék (moratórium) illeti meg. A hitelezők követeléseiket a végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 3 munkanapon belül - jelenthetik be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

A fizetési haladék alatt is fizetni kell azonban a munkabéreket, azok közterheit, a közüzemi díjakat, a bankszámla költségét és az áfát.

Az adós a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti a hitelezőket egy országos napilapban, továbbá a honlapján is felhívja őket követeléseik bejelentésére és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át - de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot - nyilvántartásba-vételi díjként - befizessen a vagyonfelügyelő bankszámlájára. A csődeljárásba - a bíróság kirendelésére - bekapcsolódó vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós cég új kötelezettségvállalásait, és feladata, hogy a társaság a veszteségét mérséklően működjön.

Az adós - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra - összehívja a hitelezőket, és egyezségi tárgyalást tart. Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezségi tárgyaláson a szavazatok számításánál a hitelezőket minden 100 000 forint elismert vagy nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés után egy szavazat illeti meg. A 100 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek.

A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot. A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 180 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől, a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok többségét külön-külön megkapta.

Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a felszámolási eljárást hivatalból megindítja, melyben így az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg, és elrendeli az adós felszámolását. A vagyonfelügyelő megbízatása - az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással - a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, és az adós a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot.

A felszámolási eljárást is több ponton módosítja az új törvény: a felszámolót a bíróság a jövőben egy elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével jelöli ki. A kijelölésnél nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró. A hitelező kezdeményezheti, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként járjon el. Emellett a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizáró okok is módosulnak, és az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó szabályok is több ponton változnak.

Módosul a késedelmesen bejelentett követelések határideje is. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha van rá vagyoni fedezet.

A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni, a korábbi 90 napos határidő helyett. Ha nyilvánvaló, hogy egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges, akkor a felszámoló továbbra is eltekinthet a hitelezői választmány megalakításának kezdeményezésétől, de a hitelezői gyűlést ilyenkor is össze kell hívnia. A felszámoló a hitelezői választmánynak ezentúl negyedévente küld elszámolást és jelentést a tevékenységéről és az adós vagyoni és pénzügyi helyzetének alakulásáról.

Az adós kérelmére a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.

Az adós vagyonának értékesítésére vonatkozó szabályok és az egyszerűsített felszámolás szabályozása szintén több ponton változik.

A törvény az Art., a Gt. és a Ctv. néhány rendelkezését is módosítja. Az egyik változás szerint a Ctv. 1. és 3. számú melléklete kiegészül azzal, hogy be kell nyújtani a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozatát arról is, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt.
 


Főmenü